Drámapedagógiai Szakmai Hétvége

A Nagyváradi Drámapedagógiai Műhely és a Partiumi Keresztény Egyetem Tanárképző Intézete Drámapedagógiai Szakmai Hétvégét szervez Bihar megyei pedagógusok és pedagógusjelöltek számára.

A Nagyváradi Drámapedagógiai Műhely és a Partiumi Keresztény Egyetem Tanárképző Intézete 2013. október 18-19-én Drámapedagógiai Szakmai Hétvégét szervez Bihar megyei pedagógusok és pedagógusjelöltek számára.

Helyszín: Partiumi Keresztény Egyetem

Előadók, foglalkozásvezetők:

Donáth Attila – pszichodramatista, playback-tréner, szervezetfejlesztő, Budapest

Rusz Csilla – drámapedagógus, tanítónő, Szacsvay Imre Általános Iskola, Nagyvárad

Bordás Andrea – drámapedagógus, egyetemi adjunktus, PKE, Nagyvárad

 

Jelentkezni lehet  október 6-ig a  következő e-mail  címen:

bordas.andrea@yahoo.comruszcsilla@freemail.hu 

Szakmai program:

Donáth Attila – pszichodramatista, tréner, szervezetfejlesztő

Komplex dramatikus fejlesztő program alkalmazása a teljesítmény- és viselkedési zavarral küzdő gyerekekkel való foglalkozásban

A bemutatásra kerülő komplex dramatikus fejlesztő program célja az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányok kiegyenlítése volt. A programban kiemelkedő szerepet kapnak a drámapedagógia és a pszichodráma mellett a playback (visszajátszó) színház technikái is. A résztvevők saját élményeiken keresztül ismerkedhetnek meg a playback színház technikáival és ezáltal a drámapedagógia határainak kitágításával. 

A playback nyílt nagycsoportos helyzetek „színházi” vagy ahhoz hasonló történések, cselekvések, ismeretek átadásának specifikus tere, a társas, interakciós viszonyok megteremtése. Alkalmas csapatépítés, konfliktusmegelőzés, -feltárás, s általában minden emberi–társas  viszony visszajátszásából adódó rálátás elősegítésére kis- és nagycsoportos helyzetekben. A workshop alatt folyó önkifejezést segítő, kreativitásfejlesztő és mentálhigiénés műhelymunka kettős célt követ: támogatást nyújt a részt vevő pedagógusok, pedagógusjelöltek számára és szakmai segítséget ad a teljesítmény- és/vagy viselkedészavarokkal küzdő gyerekekkel való munkában. 

 

Rusz Csilla – drámapedagógus, tanítónő

A drámapedagógia mint az élményszintű tanítás módszere

Gabnai Katalin azt mondja:

,,Több évtizedes tapasztalatunk igazolja, hogy a nevelői pályára alkalmasak a drámapedagógia eszköztárának megismerése révén harmadannyi idő alatt képesek megtanulni tanítani az adott tárgyat, s vele és általa megkívántatni azokat az értékeket, amiket maguk is fontosnak tartanak. Önmagukat vizsgálva kezdenek tisztába jönni személyes hatóerejük milyenségével, s megtanulják a közvetítéshez szükséges energiákkal való gazdálkodást is. A más pályára alkalmasak viszont még időben eldönthetik, hogy inkább szabad bölcsészek és boldog bogarászok lesznek, mert hevíti őket egy szonett szépsége vagy izgatja őket a kőrisbogár páncéljának kitintartalma, csak a harminckét gyerek fölösleges a velük való találkozás pillanatában. Márpedig a drámapedagógia lényege épp a találkozás tanítása. Egy pókkal, egy poémával vagy egy ember életútjával való találkozást elő kell készíteni, hogy az abban rejlő energia működésbe léphessen. Ehhez jó művek és mély, minőségi élmények kellenek. Sőt, ha lehet, együttes élményről beszéljünk máris".

Véleményem szerint, minden pedagógusnak ismernie kellene a drámapedagógia eszköztárát, s majd eldönteni, hogy mire, miként, miért, hogyan, hol használja.

 

Bordás Andrea – drámapedagógus, egyetemi adjunktus

A tér, amiben élünk 

Életünk során számtalan térben mozgunk, jövünk, megyünk, leülünk, felállunk, kimegyünk, átmegyünk egy másik térbe. Vannak terek, ahol hosszú időt töltünk, és vannak olyanok, ahol csak néhány percet.  Barátságos és barátságtalan terekben találkozunk egymással.

Van, hogy úgy érezzük beszűkül körülöttünk a tér, van, hogy úgy érezzük, kitágul. De mi tesz egy teret barátságossá vagy barátságtalanná? S legfőképpen mit tehetünk, hogy barátságtalan, szűk tereink, amelyekben szorongani és félni kezdünk, barátságosakká váljanak?

A drámajáték során olyan élettereket járunk be, amelyek a pedagógusok számára ismerősek lehetnek. Az asztalszínház technikája lehetőséget ad a résztvevők számára, hogy egyfajta magasságból, mintegy más szintről tekintsenek rá mindennapjaik élettereire, történéseire, és az ezekhez kapcsolódó érzésekre.